Egyéb gyümölcsök
CSERESZNYE
A cseresznye (Prunus avium L.) és a meggy (Prunus cerasus L.) talán Elő-Ázsiából vagy Nyugat-Ázsiából származik, de korán bekerül Európába. A madárcseresznye a Kárpát-medencében őshonos; hazai első előfordulását a kőkorból ismerjük. Fonyód-Bélatelepről VII-IX. századi cseresznye-magleletünk származik. A meggy a középkortól a hazai szőlőket szegélyező gyümölcs volt , bort- és pálinkát főztek belőle, kocsányából gyógyszer készítettek. Első írásbeli előfordulása a XIII. századból származik. Ősi magyar cseresznyefajtáink: Glocker óriás, Májusi korai, Ölyvedi fekete és Porcogós cseresznye. Ősi magyar meggyfajták: Aratómeggy, Pipacsmeggy, Korpádi meggy, Cigánymeggy, Halyagmeggy és Spanyolmeggy.
HÁZI BERKENYE
(Sorbus domestica)
A régebbi időkben azt tartották, hogy csak az Alduna vidékén és a Drávától délre honos, de e munka írója kimutatta, hogy ama déli gyümölcsfáink közé tartozik, amelyek a Balkánról a Magyar Középhegységi, sőt részben azon is túl terjednek. A Dunántúl és a Magyar Középhegységben elég gyakori, legutóbb a Hegyalja erdeiben is kimutatták. Gyakoriak nálunk a berkenye öreg, több évszázados hagyásfái is, amelyek kétségtelenül irtáskor meghagyott erdei fák.
A Házi berkenye középkori gyümölcsfajunk, emlékeit a dunántúli szőlőhegyek több évszázados hagyásfái őrzik. Szubmediterrán, dél-európai domb- és hegyvidéki elterjedésű faj. Levelei páratlanul szárnyaltak, termése nyakas vagy gömbölyded körte alakú 3-4 cm-es, éretten sárga, pirosodó, októberre megérik, megbarnul, szotyósodik, ekkor válik élvezhetővé. Lekvárt, befőttet is készítettek belőle. A belőle készült pálinka az egyik legfinomabb pálinka.
Források:
Rapaics Rajmund – A Magyar Gyümölcs
(Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest. 1940.)
Rayman János, Dr. Tomcsányi Pál – Gyümölcsfajták zsebkönyve
(Budapest, Mezőgazdasági Kiadó 1964.)
Dr. Kiszely István – Az Ősmagyarok földművessége