Jogszabály

A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) korm. rendelet 50. § (1) bekezdésében a Kormány a NÉBIH-et pálinka ellenőrző hatóságként jelöli ki. Az Utasítás a NÉBIH BAII hatáskörébe rendelte a pálinka termékcsoport ellenőrzését. Az Utasítás 51.1. pontjától kezdődően rendelkezik többek között a pálinka termékpályáján végzendő hatósági feladatokról, az élelmiszer- higiéniával, -biztonsággal, -minőséggel kapcsolatos központi igazgatási feladatokról, az élelmiszer-előállítás, -forgalmazás, továbbá vendéglátás területén. A hungarikum pálinka kiemelkedő minőségének megőrzése érdekében, a pálinka készítését rendkívül szigorú előírások szabályozzák. A pálinka a jelenleg hatályos jogszabályok szerint, az élelmiszer fogalom körébe tartozó termék, amely az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelet 2. cikke szerinti fogalom. Magyarországon 2008. szeptember 1-jétől hatályos az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban Éltv.), amely egységes szemlélettel kezeli az élelmiszerlánc egészét. Az Éltv. hatálya kiterjed mind azon természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre, aki az élelmiszerlánc szereplője. Az Éltv. az általános rendelkezések mellett, tartalmazza többek között az élelmiszerlánc szereplőinek jogait és kötelezettségeit, az élelmiszerlánc- felügyeleti állami feladatok ellátásának rendszerét, a hatósági eljárás szabályait, a jogkövetkezményeket, a kötelező előírásokat és az ajánlott szakmai irányelveket, a kapcsolódó fogalom meghatározásokkal együtt. Az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet, illetve az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló Az Európai Parlament és a Tanács 2000/13/EK Irányelve szabályozza az élelmiszerek jelölését.

Az élelmiszerjelölés

2011. évben elkészült a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU RENDELETE, amely Rendelet 2011. december 12-én lépett hatályba és 2014. december 13.-ától alkalmazandó, a tápérték-jelölés kivételével, amelynek feltüntetése 2016. december 13.-ától kötelező érvényű. A Rendelet módosítás célja, hogy biztosítva legyen a jogszerűen előállított és forgalmazott élelmiszerek szabad mozgása. Meghatározza azokat a legfontosabb általános elveket, követelményeket és kötelezettségeket, amelyeket az élelmiszerek jelölése esetében figyelembe kell venni. Fentiek alapján, 2014. december 13.- ától, ez az uniós rendelet váltja fel a 2000/13/EK irányelvet és a 19/2004 (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM rendeletet. A pálinkára, mint párlatra, a szeszes italokra/alkoholos italokra vonatkozó jogszabályi korlátozások szintén vonatkoznak. A szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és a földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/ EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK RENDELET II. számú mellékletének 6. számú kategóriája a törkölypárlat vagy törköly jellemzőit részletezi, a 7. számú kategóriája a gyümölcstörköly- párlat jellemzőit részletezi és a 9. számú kategóriája a gyümölcspárlat jellemzőit fogalmazza meg. A pálinkának és a törkölypálinkának, valamint a földrajzi árujelző oltalomban részesülő pálinkának és törkölypálinkának meg kell felelnie a rá vonatkozóan jóváhagyott termékleírásban foglaltaknak. A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről szóló 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet előírásait a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára és a földrajzi árujelzővel ellátott termékeknek, valamint a földrajzi árujelzők használatának ellenőrzésére kell alkalmazni. A pálinka előállításának, minősítésének és ellenőrzésének az Európai Unió jogrendszerébe illeszkedő, nemzeti hatáskörbe tartozó szabályozása érdekében megalkotásra került a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban Pálinka-törvény). A Pálinka törvény szabályozza a pálinka és a törkölypálinka megnevezés használatát, oltalmát illetve minősítését, valamint kitér a pálinka zárjegy kötelező használatára is. A Pálinka-törvény 2. § (1) bekezdése értelmében: „Pálinkánk csak a 110/2008/EK rendelet II. számú mellékletének 9. számú kategóriája szerinti eljárással készített olyan gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből – ideértve a gyümölcsvelőt is – készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. Sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának.” A (2) bekezdésben foglaltak alapján: „Törkölypálinkának csak a 110/2008/ EK rendelet II. számú mellékletének 6. számú kategóriája szerinti eljárással készített olyan törkölypárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett szőlő törkölyéből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték.”

Pálinka zárjegy

A pálinka zárjegy alkalmazásáról a Pálinka törvény rendelkezik. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó, egyéb alkoholos italokra/ szeszes italokra alkalmazandó zárjegytől színében eltérő zárjeggyel ellátható a forgalomba kerülő pálinka és törkölypálinka. Pálinka-zárjegyet kizárólag pálinka és törkölypálinka előállítását, palackozását vagy tárolását végző személynek a megrendelésére ad a vámhatóság, a Jöt. rendelkezéseinek betartása mellett. A Jöt. tartalmazza továbbá az otthoni pálinkafőzés adózási szabályait is, amely alapján évente, saját fogyasztásra, egy háztartásban adómentesen főzhető 50 liter párlat és ezen mennyiség után bérfőzés esetén sem kell adót fizetni.