Barackok, kajszik

A barack (Prumus persica L.) őshazája Kína, ahol már hétezer éve előfordul és négyezer éve termesztik. A Krisztus előtti években már elkerült Európába. Őshazánkban éppúgy ismert gyümölcs volt, mint azokon a területeken, ahol őseink átvonultak. A Kárpát-medencéből az első leleteink a vaskorból származnak. Ősi magyar barackfajták: Duránci barack, Gumibarack, Parasztbarack és Vérbarack. A kajszi (Prunus armenica L.) őshazáját Közép- Belső-Ázsiába és Kínába teszik¸ a legrégibb kajszi-leletet a Kr. előtti III. évezredben találták. Terjedésében a Selyem Út jelentős szerepet játszott; e révén korán eljutott Örményországban, amelyről e gyümölcs nevét is kapta. A Kárpát-medencéből már a római korból származnak mag-leletek. Magyar neve, a „kaysi” török szó megfelelője. Középkori okleveleink csak „barckról” tesznek említést egybemosva a két barackot. E gyümölcs állandó gondozást igényel. Ősi fajtáink a Woyssel Magyar kajszi és a Tengeribarack.

PARASZTBARACK

Magról kelt, elvadult őszibarack. Fája középnagy, igénytelen, ellenálló. Rendszertelenül terem. Gyümölcse apró-közepes méretű, húsa fehér, zöldes-fehér, édes, illatos, vastagon nemezes-molyhos, a kőmag körül sötétpiros, rostos, magvaváló. Terméseit aszalványként is feldolgozzák, a keményen szedett gyümölcs jól eltartható.

 

 

BORSI-FÉLE KÉSEI RÓZSA

(Borsi rózsa, Borsi kései, Borsi rózsa kajszi)

Magyar fajta, a kései rózsa fajtakör magoncai közül szelektálták Kecskeméten, az 1900-as évek elején.

Július közepétől augusztus elejéig érik, érése hűvös időjáráskor augusztus közepéig tart.

Rendkívül bőtermő, rendszerint korán termőre fordul, igen jól termékenyül.

Gyümölcse középnagy, bő termés esetén kicsi, megnyúlt, lapított kúp alakú. Színe: alapszíne citrom – és narancssárga, a napos oldalon vérpiros. Kocsánya középhosszú, középvastag, pirosas-barna színű Húsa éretten narancssárga, kemény, rostos, magvaváló, gyengén leves. Íze közepesen édes, nem túl erős, jellegzetes zamatú Igen jól, kellő időben történt szedés után 6-8 napig is szállítható.

Levele középnagy, igen széles tojásdad alakú. Vesszeje középerős, alapszíne barna, amely gyengén bordópirosan mosott. Koronája fiatalon gyengén felfelé álló, később széthajló, lapított gömb alakú.

Igénytelen, mind az éghajlati, mind a talajadottságok iránt.

KÉCSKEI RÓZSA

Az ókécskei szőlőkből származik, valószínűleg magról keletkezett. Először Nyújtó Ferenc írta le és szelektálta.

Július második harmadában, néha annál valamivel későbben érik.

Jól. sőt igen bőven terem és nagyon jól termékenyül.

Gyümölcse középnagy, vagy nagy, kissé lapított, visszás csepp alakú. Színe: alapszíne világos okker-narancssárga, háti és napos oldala karminnal bemosott. Húsa sötét narancssárga, rostos, magvaváló, amellett lédús. Íze édes, jó kajszi aromájú, a héjnál kissé savanykás. Rostos húsa igen jól szállíthatóvá teszi..

Levele a szív alaktól a kerekdedig, többféle változatban fordul elő ugyanazon a fán. Vesszeje vékony, rövid ízközű, a napos oldalon piros, ritkásan paraszemölcsös. Koronája gyenge-közepes növésű, lapított gömb alakú.

A fagyokkal, a betegségekkel és a kártevőkkel szemben ellenálló.